Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi kistérség központjában található. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Bélatelep és Fonyódliget tartozik hozzá. Fonyód lakossága közel 5000 fő. A Balaton déli partján, Somogy megye északnyugati részén található e kulturális és építészeti nevezetességekben gazdag kisváros.
Fonyód szép környezete, az erdők, dombok megnyugtató hangulata, a tó színe, fényjelenségei, s távlatokat kialakító víztükre és panorámája nemcsak érdekes és lenyűgöző természet...
Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi kistérség központjában található. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Bélatelep és Fonyódliget tartozik hozzá. Fonyód lakossága közel 5000 fő. A Balaton déli partján, Somogy megye északnyugati részén található e kulturális és építészeti nevezetességekben gazdag kisváros.
Fonyód szép környezete, az erdők, dombok megnyugtató hangulata, a tó színe, fényjelenségei, s távlatokat kialakító víztükre és panorámája nemcsak érdekes és lenyűgöző természeti csoda, hanem valóságos művészeti élmény. Mára Fonyód szellemisége, pezsgő kulturális élete idegenforgalmi vonzerővé gazdagodott. LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK A fonyódi séták kiindulópontja a város központjában található vasútállomás.
Az épület falán található a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A vasútállomástól délre, a kikötőben a Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Káli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették. A Balaton felé haladva látható Lányi Antalnak, a Balaton első átrepülőjének tiszteletére állított emlékoszlop, tábla. A parton áll Kiss István Páros akt (Emberpár) című szobra.
A móló 1897-ban épült, amelyet tervezője, Scholcz Gyula volt. Balaton part leghosszabb mólója, 464 méter. A kikötőben található a Zenepagoda, amelynek harangjátéka szórakoztatja az ott megpihenőket. A kikötőből kelet felé haladva a Fürdő utcában a Villa Galéria falán látható Németh Istvánnak, Kaposvár első polgármesterének emléktáblája. Manapság egész nyáron át kiállítások várják az érdeklődőket benne.
A vasútállomással szemben van a Millecentenáriumi park és a Díszkút, amely balatoni madarakat formáz, Gömbös László alkotása. A parkban láthatjuk az Ülő nő szobrát. A járda mellett az 1956-os forradalom emléktáblája látható. A parknál látható egykori Vasúti Szálloda 1897-ben épült, több évtizeden keresztül szálloda és vendéglő volt, 1985 óta középiskolai kollégium. Az első Anna-bálok színhelye.
A Dísztérrel szemközt áll a Mátyás Király Gimnázium épülete, az 1980-as évek végén Makovecz Imre tervei alapján átépítették s elnyerte mai formáját. Ha a Vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, eljutunk az országban egyedülálló Fácánosi palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él a nyaranta megrendezett Hadijátékokban. Ugyanitt fekete márvány obeliszk őrzi a törökverő hősök emlékét.
A palánkvár déli végében állnak a Fonyódi Múzeumi és Helytörténeti Egyesület által, Fonyód várossá avatásának 10. évfordulóján, 1999-ben, ültetett tölgyfák. A palánkvártól nyugatra a Lenke utca 21. sz. alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a közel 200 éves Présház-étterem. Ha a vasútállomástól a József utcán indulunk az út jobb oldalán a Testvérvárosi park utunk első állomása. Az útról jobbra letérve az ún.
Birka lépcsőre a Panoráma sétányon végighaladva egészen a bélatelepi villasorig juthatunk. A József utcán haladva a Valkó kilátónál pihenhetünk és megcsodálhatjuk a lenyűgöző szemközti panorámát. A kilátó után találjuk közvetlenül a Kripta villát, amelyhez romantikus legenda kötődik. Az út baloldalán az erdélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templom áll. Előtte a II. világháborúban elpusztult polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafa emlékezik Fonyód mártírjaira.
Innen a Sipos hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel a Kilátóba, ahonnan elragadó kép tárul elénk. A protestáns templomtól nem messze a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában láthatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot, mellette a fából faragott Jézus szobrot. A templom után továbbhaladva a Kossuth-erdőbe érünk, ahol Benedek György szobrászművész Fonyód I. és a II. világháborúban elesett katonáinak emlékére emelt monumentális munkája áll.
Az erdővel szemközt az 1940-ben épült Magyar Bálint Általános Iskola és parkjában látható az 184849-es szabadságharcra emlékeztető kopjafa. A Kossuth erdőből a Bartók Béla utcán sétálva a volt Velics-villa falán Szinyei Merse Pál táblája őrzi a neves festő emlékét. Utunkat a Bartók Béla utcán folytatva az út jobboldalán láthatjuk az 1900-ban emelt Mária szobrot a Szabó Ferenc Zeneiskolával szemben. Az út másik oldalán kezdődik a híres fonyód-bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni.
A sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékoszlopát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Ugyancsak itt láthatjuk Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját. A Szaplonczay sétány következő látványossága Pál Mihály 1987-ben emelt Balatoni szél szobra. A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester emlékére a róla elnevezett kúton a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület állított táblát születésének 130. évfordulóján, 2001-ben.
A Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra juthatunk. Az épületet 1928-ban emelték s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944-ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. A 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, majd letérve a Báthory utcában áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak a háza.
Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán a kerítésen volt villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját. A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé. A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóban gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában.
Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyeztek végső nyugalomra. KULTÚRA A Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Makovecz Imre által tervezett felújított épülete nemcsak az oktatást szolgálja, hanem színtere a város művészeti, kulturális életének is. A kikötőtől nem messze található a Villa Galéria, helyileg védett épületben.
A Fonyódon élő és alkotó művészeken kívül számos az élvonalba tartozó képzőművész munkája kap benne helyet. A művelődési házon belül látogatható a Mini Galéria, amely a helyi, megyei alkotók bemutatkozására ad lehetőséget. A Balaton déli partjának második legnagyobb közművelődési könyvtára, az Eötvös Károly Városi Könyvtár több mint 50 ezer kötet könyvvel várja a látogatókat.
Helyi, megyei és országos összefogás eredményeképpen sikerült egy 100 éves villaépületet újjávarázsolni, s Bélatelepen a Bartók Béla út 3. sz. alatt kapott helyet a Fonyódi Múzeum a régi mozi épületében. ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre.
A fenti időre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. A városban régi hagyománya van a Szent István-napi rendezvényeknek, amelyek minden évben augusztus 20-án kerülnek lebonyolításra.
Az igen sok érdeklődőt vonzó eseményen helyet kap a népviseletbe öltözött táncosok, lovasok felvonulása, és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Az első írásbeli említés 1082-ből származik. Szent László király latin nyelvű összeíró levelében Funoldi néven szerepel, a későbbi okiratok Fonoldként említik. Az Árpád-korban Fonyód és környéke nagyrészt a pannonhalmi apátság birtokában volt.
Az 1840-es években elkezdődő természetátalakító munkák során készült többek között a kikötő, amelynek 464 méteres mólója a leghosszabb a Balaton környékén. A fonyódi üdülőtelep kialakulása Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvoshoz kötődik, aki rávette barátját, a földbirtokos Zichy Bélát, hogy birtokának egy részét parcellázza fel a leendő nyaralók számára. Így alakult ki a tulajdonosról elnevezett Bélatelep.
Pár évvel később, egy másik részen a Sándortelep, melynek névadója Berzsenyi Sándor főorvos, az üdülőtelep alapítója volt. Az üdülőterületeken az első világháborúig folyamatosan folytak a nagyszabású építkezések. A második világháború után azonban nehezen indult újra a fürdőélet. Ma a Balaton déli partjának egyik legkedveltebb célpontja.
